1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. a beszélés mint a beszédszervekkel való hallható megnyilatkozás. | nyelvt a nyelvnek mint objektív létezőnek egyéni felhasználása, ill. ennek az eredménye.

2. ennek tartalma, a kifejezett gondolatok. bolond beszéd. | rábeszélés.

3. kifejezésmód, beszédmód, stílus. cikornyás beszéd. | nyelvt az a mód, ahogyan valakinek a szavait idézzük. függő beszéd.

4. beszélgetés. | közölnivaló, megbeszélnivaló. beszédem van veled!

5. pejor szóbeszéd.

6. vmely tárgyra vonatk. gondolatoknak élőszóbeli nyilvános előadása; szónoklat. ünnepi beszéd. | ennek (nyomtatott) szövege. kossuth beszédei. | ▸ elöljáró beszéd

[ szláv ]

1. a nyelvnek meghatározott hangalakú és jelentésű, viszonylag önálló egysége. ▸ szó szerint ▸ szóról szóra ▸ szóról szóra egy szóig az utolsó szóig | ennek írott alakja. kihúz egy szót.

2. beszéd, beszélgetés. folyik a szó valakiből; ▸ a szó köztünk maradjon ▸ se szó, se beszéd ▸ kifogy a szóból ▸ szóból szó kerekedik ▸ szaván szavánál fog valakit ▸ ad valakinek a szavára ▸ kiforgatja valakinek a szavát ▸ kevés szóval él ▸ szavadat ne feledd felejtsed! | intelmet, tanácsot, kérést v. parancsot tartalmazó mondás. ▸ szót fogad ▸ szóvá tesz valamit | élőszó <az írással ellentétben>. szóban és írásban. | rég vmely nyelv. német szóra oktat.

3. beszélgetés, vita, tárgyalás. szó esik valamiről; szóba elegyedik valakivel; ▸ egy-két szóra | ▸ szó van valamiről a becsületről van szó! | ▸ szó sincs róla szó se róla, szép, de drága.

4. felszólalás, hozzászólás, ill. az ehhez való jog. szót kér, kap. | beleszólás. ▸ szava van valakinek valamiben ▸ csak egy szavába kerül valakinek valami

5. ígéret. megtartja a szavát.

6. kifejezés, szóhasználat. keresetlen szavak; ▸ erre nincs szó ▸ a szavakba valakinek a szavaiba kapaszkodik | ▸ nagy szó

7. nép beszéd- v. énekhang. a szava is eláll. | ritk állat, kül. madár hangja. | vál tárgy, eszköz v. természeti jelenség hangja. az ágyú szava. ▸ egy szó annyi mint száz ▸ száz szónak is egy a vége ▸ szó éri a ház elejét

[ fgr ]

a szolmizálásban: bármely dúr hangsor 5. hangja.

[ nk:lat ]

1. mozgás közben valakihez, valamihez eljut, és azt érinti. lábát érte a lövés.

2. tn vhova érkezik. ▸ a közelébe a nyomába se ér | elér valamit, odaérkezik valamihez. végre partot ért. | ▸ célt ér célját éri

3. elér, utolér. még az állomáson érték a vonatot; a vízen érte őket a vihar. | valamin rajtakap. tetten éri.

4. valami történik vele, osztályrészéül jut. szerencse éri. | ▸ szó éri

5. tn (nagysága azzal mérhető, hogy) vhol van a vége, határa, teteje. derékig ér a víz. | (tn is ) széle, vége érintkezik valamivel. a levesbe ér a bajusza; ▸ egymást érik | tn ▸ valakihez, valamihez ér

6. ritk időt, kort, eseményt megér. nem éri a holnapot. | ▸ valamilyen véget ér története (szomorú) véget ér(t).

7. ▸ valamit ér valamivel mit érsz a pénzzel, ha ...?

[?tör ]

1. valamilyen értéket képvisel. annyit nem ér. ▸ annyit ér, mint döglött lovon a patkó

2. tn biz érvényes, szabályos, jogos. ez a dobás nem ér!; ▸ nem ér a nevem

[←ér¹ ]

1. a vérkeringést vezető csőrendszer egy szakasza v. ága. ▸ savó, tej víz folyik az ereiben ▸ eret vág valakin

2. ▸ költői ér

3. növ levél lemezén a tápanyagokat szállító vékony csőszerű rész. | ▸ a paprika ere

4. bánya kőzetek hasadékait kitöltő ásványi anyag, kül. érc. új eret tártak fel.

5. vill | kábel drótszálai közül egy. | szigetelt vezető.

6. vál anyagon vékony, finom fonalas rajzolat. a márvány erei.

[ fgr ]

a csermelynél is kisebb folyóvíz. | ▸ vékony érben

[←ér³ v. fgr ]

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].